KINEZIOLÓGIA

A numerológus-tenyérjóstól kapott címen egy romos házban, MSZP pártirodával társbérletben keresem a cég, figyelmembe ajánlott vezetőjét, de helyette egy alacsony, széles csípőjű, kordnadrágos asszonyka kérdezi, hogy ő megfelel-e helyette. Természetesen, válaszolom, hogy meg ne sértsem, s választásom jó döntésnek bizonyul. A régimódi, nagy belmagasságú szobában paravánnal leválasztott 3 négyzetméteren kívül a világ megszűnik körülöttem. A szeme olyan mély nyugalmat, emberszeretet sugároz, hogy a rövidített előtörténet után a felkínált lehetőséggel élve, lelkemet nyomasztó bűneimet meggyónom neki, Ö szeretettel, ügyes érvekkel “feloldoz” és legszívesebben az ölébe hajtanám a fejem és kisírnám magam, mint gyerekkoromban. Igazi anyás természet, alkat.

Szinte hitetlenkedve hallgatom, hogy úszómesterből képezte magát lélekbúvárrá, olyan ösztönös érzékkel, együttérzéssel kezeli problémámat. Aztán valami titokzatos következik, bár ezt is oly természetesen végzi, hogy nem tűnik hókusz-pókusznak. Engedélyt kérünk a kezelésre, mondja, miközben szemét lehunyja, és én akaratlanul is követem. Az “engedélyt” megkaptuk, s már kezdjük is a különleges izomtornát, melynek keretében kérdéseire tudatom - izmaim önkéntelen megfeszítésével adott - válaszából bányászgatjuk a betegség lelki okait.

A lelki ok keresése kicsit emlékeztet a dianetika engramjaira, melyről L.Ron.Hubbard könyvében olvastam. A módszer gyakorlóiról úgy nyilatkozott osztrák főnököm, hogy legjobb nagy ívben elkerülni őket, mert egy ismerőse szinte képtelen volt megszabadulni tőlük. Üzlet az üzlet, mindenki megy a pénze után, kétlem, hogy bárkit erőszakkal fogva tartanának, akinek elege van valamilyen kezelésből, az nem megy, még ha egy óra hosszat is igyekeznek rábeszélni. Multilevel marketingre, meg életbiztosításra annyian akartak már rábeszélni, hogy se szeri - se száma, egynek sem sikerült, mégsem kerülöm őket széles ívben. Köszönöm, nem kérem, és kész. Ennyi. Vagy nem?

A lehetséges okok feltárása után különböző tornamozdulatok és egy zseblámpás homlokvilágítás formájában “oldás” következik, és valóban oldott hangulatban veszek búcsút lelki segítőmtől. Másfél órai kemény munkáért nem is volt sok a 2. 500 Ft-os honorárium, számolgatok, hisz a menő táltos-radiesztéta-csontkovács vetkőzéssel-öltözéssel alig negyedórás taposásért, rángatásért kért 2. 000 Ft-ot. Érdekes, hogy az emberek felkapnak egy sztárgyógyítót, aki pedig ameddig fut, annyit kér amennyit csak elbír. Hogy a kultúrház előtt vadonatúj 300-es diesel Merci áll, az nem érdekel senkit, talán még növeli is az emberek hitét. Ahova sokat kell várni, ami sokba kerül, az biztosan jó is. Én itt és most a boldogság szigetén éreztem magam és bizony szinte lehangolt, hogy csak feltételesen beszéltük meg a következő találkozót, mert általában első alkalommal gyógyultan távoznak a betegek.

Másnap reggel háromnegyed hatkor kikászálódtam az ágyból, és ahogy bal bokám kivillant a paplan alól, nem hittem a szememnek. A bokám a golyvaszerű duzzanat helyett ismét olyan karcsú, gyönyörű, formás volt, mint rég, mint újkorában. - Edit! Ébresztettem indián csatakiáltással feleségem. Meggyógyult! - Tényleg! Kiáltott fel ő is, s a gyógyulást kitárgyalni nem is maradt nagyon időnk. Amikor beültem az autóba, a dieselmotor duruzsolását hallgatva dúdolni kezdtem Elvis Forever című számát, elfelejtettem én jóslatot, válást, munkahelyváltást, repültem, szálltam, egyszerűen boldog voltam. Este viszek három szál piros rózsát, behűtünk egy üveg pezsgőt, és minden úgy lesz, mint régen, házasságunk első éveiben. De csodálatos dolog egészségesnek lenni!

A nap szinte egy perc alatt tovaszállt, noha kemény tárgyalásaim voltak üzleti partnereimmel. Editem boldogan ölelt át, s amikor az első pohár pezsgő után csókolgatni kezdtem, ismét bokámra terelte a szót. Mutasd csak a lábad, hadd nézzem mi lett vele! - mondta egy orvosnő-feleség józanságával, mely szárnyalásaim közben mindig földre húzott. Lehúztam zoknimat, és elhűlt arccal néztem bokámra. Visszajött.

Másnap rendkívüli találkozót kértem “lelkianyámtól” aki ismét megnyugtatott. Elmagyarázta, hogy bármely deformált, torzult helyzetben van a lélek, huzamosabb után azt szokja meg, szinte az lesz a természete, és ha eredeti gyógyult állapotába kerül, megszokásból visszadolgozza magát. Az aznapi oldás után még egy alkalommal próbálkoztunk, de további próbálkozásaimat szelíd határozottsággal elutasította gyógyítóm. Szeretetben elváltunk, s egy újabb remény is szertefoszlott.